logo
  
Keresés
> Részletes keresés
> Keresés törlése
















Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


 Foglalás és ajánlatkérés 

Veleméri Helytörténeti Aqilla János Kiállítás
Cím: 9946 Veleméri , Fő út 56Email: hermangyongyi@freemail.hu
Telefon: +36 94 544 003Telefon 2: +36 94 544 003
Internet: http://www.velemer.hu/

A képek megtekintéséhez kattintson ide!
Bevezető

Velemér neve nem szerepel az őrségi falvak között. A legrégebbi történeti feljegyzések viszont arról tanuskodnak, hogy e vidéket több apró falu tarkította. Kimerítő név szerint felsorolás először a 13. századtól 1365-66-os évektől származik. A helység neve "fehér fényt" vagy "napsütést" jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. A Velemér név így tulajdonképpen egy nemesi családnév.

Bemutatkozás

Aquila János freskói

Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái: Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban. A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található.

A freskók egy része az elmúlt évszázadok folyamán megsemmisült. A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az ott található falképekre. A szentély freskói közül, ha töredékesen is, de jól felismerhetők az evangélisták jelképei (oroszlán - Márk, sas - János, angyal - Máté, ökör - Lukács). A szentély északi falán felfedezhető Aquila János önarcképe is.

Aquila János freskói a veleméri templomban

A szentély ablakmélyedése virágokkal, növényi ornamentikával díszített; felül van Veronika kendője Jézus képmásának lenyomatával. A diadalív szentély felőli oldalának csúcsában helyezkedik el a hármas kör, a Szentháromság szimbóluma.
A diadalív külső falának középpontját az ítélkező Krisztus foglalja el, tőle jobbra és balra a jó és rossz cselekedetek szimbolikus ábrázolásai láthatók.
Alul egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a másik oldalon Szent Anna Máriával és a kisdeddel. A hajó északi falán a Háromkirályok vonulása, Szent László és Szent Miklós alakja található. A déli fal freskóiból csak töredékesen maradtak fenn részletek.

A nyugati falon a köpönyeges Madonnát és a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falképeket festette meg a művész.
A templom külső falán a bejárattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolásnak csak a nyomai látók


Fények temploma
A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé.
Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gót templom távol az országúttól, a ma Paprétnek nevezett területen, az erdő mellé bújva áll immár hét évszázada. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt, teljesen beborítva a falat a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal. Páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egyhajós, tornyos, sokszögű szentéllyel záródó apró templomban.


Balogh István Péter festőművész műterme
Balogh István Péter önéletrajza
Balogh István Péter 1950-ben született Budapesten. 1979-ben fejezte be a Képzőművészeti Egyetemet, mestere Kokas Ignác volt. A Magyar Alkotó-művészek Országos Egyesületének 1979-, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1995-től tagja. Állandó résztvevője hazai és nemzetközi művésztelepeknek. Alkotásai megtalálhatóak magángyűjteményekben és közintézményekben.
„...Balogh István Péter filozófus festő, minden képe egy-egy sűrített létgondolat, amely természetesen a néző megfejtéseire vár. Expresszív, szürrealizmus felé hajló absztrakt képein a mozgás, szín, ritmus eszközével indít el godolatsorokat - így a néző élménye egyfajta koprodukció önmaga és az alkotó között. Újabban a figuratív témák is palettájára kerültek."


Dávid Éva, Habán kerámia és reneszánsz majolika
Dávid Éváról
Dávid Éva több, mint harminc éve kezdett kerámiával foglalkozni, a tanulóévek után rövid idő alatt megteremtette saját műhelyét Budapesten. 2004-ben érdeklődése a habán kerámiakészítés felé fordult. Még abban az évben Velemérre költözött és felállította műhelyét, mely egyre nagyobb népszerűségre tett szert a látogatók körében. Velemér völgye – az itt bányászható kiváló agyag miatt – mindig is az ország egyik jelentős fazekasközpontja volt, ahol levéltári feljegyzések szerint habánok is éltek a XVI. század elején. 2007-ben, egy szakmai útja során jutott el Olaszországba, az assisi melletti Derutába, ahol annak idején a habánok is tanulták a majolikakészítés titkait. Az olasz mesterek lenyűgöző tudása, és szemet gyönyörködtető alkotásai láttán azonnal elhatározta, hogy elsajátítja e stílust, így ma már a derutai „Ghirlanda Rosso” hagyománya alapján készült termékek is gazdagítják palettáját.
Dávid Éva abban a reményben folytatja munkáját, hogy hozzájárulhat a kézzel festett majolika több évszázados tradíciójának fennmaradásához és vásárlóinak is épp annyi örömet fog szerezni, mint amennyit neki nyújt e tárgyak készítése.




Keresőszavak

Veleméri Helytörténeti Aqilla János Kiállítás, Velemér





















Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink