Szombathely az ország egyik legrégebbi városa, így a története is elég régre visszanyúlik. A nyugati határrészen fekvő település már az ősidők óta lakott terület volt, amit legjobban az ezóta előkerült csont- és kőeszközök bizonyítanak a legjobban. A fő kereskedelmi útvonal ösztönözte a rómaiakat, hogy várost létesítsenek. De vajon mi Szombathely valódi története? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a régi Savariat.

Szombathely története a római korban

Ahogy a bevezetőben is említésre került, a város az ősidők óta lakottnak számít. A település lett Felső-Pannónai vallási központja, így felhúztak itt egy palotát, de létesült fürdő és amfiteátrium is egyaránt. Központi szerepe miatt számos római császár szállt meg a falak között. Nagy Konstanin császár tette az akkori Savariat Pannonia Prima tartomány székhelyévé. Később Attila hun király elfoglalta a települést, ami egy földrengést is elszenvedett a 400-as években. Ez szinte teljes egészében lerombolta az római kori Szombathelyet.

A középkori város

Ennek ellenére a város falait sikerült helyreállítani, ám kevésbé csodálatos épületek húztak csak fel. A vár falai védelmet nyújtottak az itt élők számára. 1009-ben Szent István a területet a győri püspökségnek adta, aminek köszönhetően a település sokat szenvedett. Városi rangot végül csak 1407-ben kapott. A fellendülésre az 1500-as évekig várni kellett, majd 1605-ben Bocskai István hadjárata vetett véget a szép időknek.

Szombathely az újkorban

A török sereg az 1600-as évek közepén hatolt be az országba. Minden hiába, ugyanis Szombathelyet a várfalak hatékonyan védték, majd a törökök kiűzése fellélegzést jelentett a lakosok számára. A folyamatosan kézről-kézre járt települést még a pestis is súlytotta, aminek hatására csaknem az egész népesség áldozatul esett. A helyüket bevándorlók vették át, többségük Kőszegről, Pinkafőrő és Rohoncról érkezett ide. Ettől kezdve tehát egyértelműen a németek voltak többségben, ami egy új szakaszt nyitott a város életében.

Az 1700-as évek végén Mária Terézia egyházmegyét alapított itt. Ekkor épült meg a Sarlós Boldogasszony-székesegyház, a Püspöki Palota és számos egyéb templom is. Az 1800-as években jött napóleon hada, amit a város is megérzett, később pedig kolera pusztított, ami szintén hatással volt a lakosságra is.

A század végén azonban ismét fejlődésnek indult a város, hiszen megépült az első aszfaltos járda, majd jött a víz- és a csatornahálózat és a szilárd útburkolat is. Persze az első világháború miatt a fellendülés itt is megakadt.

A háború és az azt követő időszak

Az első világháború visszavetette a fejlődést, ráadásul a megye egy része a trianoni békeszerződés miatt elkerült az országtól. A két háború között azonban megépült a megyei kórház, ami akkor a Dunántúl legmodernebb kórháza is volt egyben. A második világháború azonban hatalmas csapást mért Szombathelyre. Ez lett az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedő területe.

Később természetesen a település is igyekezett talpra állni, az első nagyobb lakótelep az 1960-as években meg is épült. Ezt számos másik követte, ami miatt egyre többen érkeztek a városba. A 20. század végére több környező községet is ide csatoltak, így mára a területe is jelentősen megnövekedett.